Könyvszerű elrendezés
13. kép: Üllői út és Hunyadi utca sarok, Piac tér.
Koller János üzlete, Ált. Temetkezési Egylet, ...hel Géza bútorboltja.
Koller János üzlete, Ált. Temetkezési Egylet, ...hel Géza bútorboltja.
Az ilyen és ehhez hasonló szecessziós keretek kedvelt eszközei voltak a kor fotósainak egy-egy egyedi megrendelés esetén. Noha a keret arra sarkallná a küldőt, hogy üzenet írására az elöl kihagyott helyet használja fel a jól megszokott módon, azonban ezt már osztott hátoldallal készítették. A szövegből kiderül, hogy a bútorboltot és Koller János üzletét 1907 virágvasárnapja (vagyis március 24.) előtt nem sokkal kapták lencsevégre.
14. kép: Fő utcai fasor a római katolikus templommal.
Az utcakép az idő múlásával nem maradt ennyire zöld, de mindvégig - és mindmáig - fontos és meghatározó Kispest számára. Az pedig, hogy a plébánia megépülhetett, nem sokkal a fotó elkészülését megelőzően, leginkább Ribényi Antal érdeme. A hithű kispesti katolikusok 1882-ben folyamodtak segítségért a váci püspökhöz, aki - legnagyobb meglepetésükre pénz helyett - Ribényit küldte a nagyközségbe. Látszólag évekig nem történt semmi, noha a káplán egyházi körökben aktívan propagálta a nemes ügy, a növekvő lélekszámú helység számára építendő új templom fontosságát. Imái meghallgattattak: tízezer összegyűjtött forint, a pápa áldása Rómában a templomépítésért megrendezendő kiállításra (a világ katolikus missziói által küldött népművészeti tárgyakat állították ki Budapesten) mind az ő nevéhez köthetőek. Így végül el is készült ez az emblematikus épülete Kispestnek.
15. kép: Erzsébet tér a villamosmegállóval és villamossal.
A fénykép betekintést enged a helyi parkok, grundok világába. A wekerletelepi Fő teret leszámítva nem sok fás, növényekkel tarkított részről készült kép. A Sárkány utcára nyíló teret itt a Thienschmiedt-féle kiadástól eltérően a Határ út felől láthatjuk, nem pedig fordítva. Az első kispesti villamos 1900. augusztus 1-jén indult útjára (létezik is róla képeslap), s eleinte csak az Üllői úton járt, majd a Sárkány utcában is letették a síneket, alig néhány éven belül.
16. kép: Sárkány utca villamossal, vegyeskereskedés.
A sarki vegyeskereskedés ekkor már bizonyosan létezett, "LISZTRAKTÁR", "SZESZESITALOK" felirtokkal tarkítva. Ezek közül az utóbbi az, ami még az utóbbi években is a profil részét képezi, Ady Pub néven sokáig megtalálhattuk ezt a házat.
17. kép: Fő utca, balra Kozma Lajos hentesüzletével.
Balra Kozma Lajos mészáros és hentes nem is olyan kis boltját láthatjuk, vele szemben egy - vélhetően - vegyeskereskedéssel. A Kispesti húsiparosok szakcsoportját majdnem egy évtizeddel a fotó készítése után, a Tanácsköztársaság idején alakította meg Papp János hentes, s a csoport egyike volt a legösszetartóbb, iparosokból álló helyi tömörüléseknek.
A lap hátuljából kiderül, hogy nagyjából akkor készült, mint a 14. számú, azonban a betűtípus elárulja számunkra, hogy ez már minden bizonnyal egy második széria szépen megmaradt darabja.
A lap hátuljából kiderül, hogy nagyjából akkor készült, mint a 14. számú, azonban a betűtípus elárulja számunkra, hogy ez már minden bizonnyal egy második széria szépen megmaradt darabja.
18. kép: Báthory és Herrich utca, Pasold Ferenc vendéglője.
Nem tudni, hány generáción át maradt a család birtokában az étterem, mindenesetre az idősebb Pasold továbbörökítette a vállalkozást a fiára.
19. kép: Rózsa utca, Szabó Imre kereskedése.
Ez az utcakép meglehetősen jellemző a korabeli Kispestre, az ekkor már átadott, de a még javában épülő Wekerlére szintúgy: széles földutak, oldalt házak, de csak hézagosan, és látótávolságon belül egy-egy kis boltocska.
20. kép: Wekerletelep határa, Baross és Sárkány utca.
Az újonnan átadott állami munkástelep itt "találkozott" a régi Kispesttel. Baloldalt középen még láthatóak az útépítési stb. munkálatok. Azonban a település vezetése sokáig küzdött azzal a problémával miszerint a telep Sárkány, majd Szent Imre herceg utcai oldala egy jókora szakaszon a telekkönyvi adatok alapján pénzügyminisztériumi fennhatóság. Ergo a kispestiek nem építhetik ki rendesen a járdát sem, ami Wekerle és Kispest arculatának fontos része, s pláne hangsúlyos a telep nagy népszerűsége okán.
A Magyar Fénynyomdai Részvénytársaság több igényes, jó minőségű és szép felvételekből álló sorozattal kedveskedett az akkori városvezetésnek (és a későbbi gyűjtőknek egyaránt).
A Magyar Fénynyomdai Részvénytársaság több igényes, jó minőségű és szép felvételekből álló sorozattal kedveskedett az akkori városvezetésnek (és a későbbi gyűjtőknek egyaránt).
21. kép: Wekerletelep, Szabó István kereskedése.
Noha nincs még az eredeti tervek és telekfelosztás alapján minden telekhely beépítve, a felvételen későbbi wekerletelepi arculat hiánytalanul kirajzolódik számunkra. Szerencsénkre ez az, ami ma is fogadja az arra járókat. Ami azonban az alapításkori kereskedőknek, iparosoknak nem vált szerencséjére, az az a tény, miszerint még a harmicas években is mindössze ötvenen kaptak engedélyt üzletnyitásra, hiába a Kispesti Általános Ipartestület és a helyi kereskedők 1200-1200-as létszáma.
22. kép: Wekerletelep, orvosi lakás.
A várossá válást követően a nyolcvankét kispesti orvosból mindössze öt működött, működhetett Wekerlén. Ez a lap a Magyar Fénynyomdai Részvénytársaság egy másik sorozatának része, tényleg csak leheletnyivel későbbről. A mérnöki precizitással, gondosan megtervezett alaprajzáról is ismert Wekerletelepnek pont a precíz és megtervezett oldalát nem lehet rendesen kivenni ebből a kissé ferdén álló felvételből.
23. kép: Hofherr Mátyás és Schrantz János gépgyára.
Az 1900-as felépítésű komplexum komoly tényezőjévé vált a térség gépgyártásának. Ennek következtében nyílt lehetősége Hofherr Mátyásnak, hogy az idővel már általa vezetett Clayton-Shuttleworth Co-t egybeolvassza a kispesti telephelyű cégével. Az idősebbik Hofherr-testvér idővel öccsének, Albertnek adta át a vállalkozás vezetését, s így ő (Albert) lett a gyár utcájának későbbi névadója is.
23. kép, hátoldal.
A feladó - sejthetően egy gáláns hódoló - gyorsírással írta le üzenetét Szépreményű Lassú Gizike számára, mely tényben önmagában fellelhető némi bájos irónia. Noha a bal fölső sarokban kezdetben "elrontotta" a levelet a rendes, latin betűs írásával, de gyorsan korrigált.
24. kép: Az Önkéntes Tűzoltó Testület tornya.
A testület tornya 1897 és 1916 között állt, a Községházát és környékét eleinte szolgálandó, majd idővel már csak "díszítendő". Az utolsó éveiben, köszönhetően a telefon gyors terjedésének, már csak mint a helység látványossága díszelgett a városvezetés ülései mögött.
1905-ben, a kispesti helyzeten könnyítendő - és a szentlőrincin gyorsítandó -, az április 4-i nagy tűzesetet követően szervezte meg a tűzoltó testület a pestszentlőrinci tűzőrséget, amely a kispesti kirendeltségeként működött.
1905-ben, a kispesti helyzeten könnyítendő - és a szentlőrincin gyorsítandó -, az április 4-i nagy tűzesetet követően szervezte meg a tűzoltó testület a pestszentlőrinci tűzőrséget, amely a kispesti kirendeltségeként működött.
25. kép: Üllői út, balra a Takarékpénztár épülete, benne Stefány Ede étterme és kávéháza.
A Takarékpénztár aljában levő éttermet, illetve kávéházat ekkor már nem a korábban megemlített Herczog Ferenc, hanem a később virilista Stefány Ede vendégős üzemeltette. Folytatta elődje mozgóképvetítési hagyományát, és rendszeres előadásaival szórakoztatta a nagyérdeműt.
26. kép: Kispest látképe.
A látképen már látható a római katolikus plébánia, s a mellette levő első, a Sárkány utcára nézve merőleges utcában valahol ott van a zsinagóga egykori épülete is.
27. kép: Kispest látképe (leporellós képeslap).
Ez a leporellós lap az egyetlen olyan ismert, sokszorosított kispesti képeslap, amely - egy kis kép erejéig ugyan, de - láttatni engedi a kispesti zsinagógát.
27. kép, az egyik leporelló.
Kispesten egyszer csak "megjelent" a milleniumi kiállítás erdészeti pavilonja a hitközség tulajdonában levő Petőfi utcai telken, melyet a község izraelita imaházának vettek meg. 1908-ban egy forgószél ledöntötte az épület egyik részét, s a javítás olyan költségesnek látszott, hogy inkább egy új és nagyobb imaházat építettek. Ennek átadására 1909-ben került sor.
28. kép: A római katolikus templom, mögötte a Sárkány utca villamossal. Balra a református kultúrpalota épülete.
29. kép: Üllői út, a Takarékpénztár épülete, villamos.
Alul Stefány Ede kávéháza és étterme, balra Weisz Henrik üzlete.
Alul Stefány Ede kávéháza és étterme, balra Weisz Henrik üzlete.
30. kép: Fő utca, a Kispest Kaszinó.
Az 1890-ben megalakult "Tisztviselők Köre" a település legrégibb társas egyesülete. Jogutódja, a "Kispesti Casino" 1928-ban ünnepelte ezen a néven való fennállásának 25. évét (Bódy János, Brandtner Pál, Gollowitz Győző, Herein Károly, Skultéty Rezső, Szutrély Barna a teljes időszak alatt tagja volt a társaságnak). Az épület létrejöttét megvalósító bizottság lelke Varju Kálmán 1860-as születésű városi képviselő volt, aki felettébb nagy köztiszteletnek örvendett a helybéliek között, s neki köszönhetően gyermekei is. Éppúgy komoly szerepet vállalt a Kossuth-szobor megvalósításában, mint a Rudolf fogadalmi templommal kapcsolatos háttérmunkák elvégzésében.
31. kép: Özv. Mutschenbacherné Flóra mozija az Üllői úton.
A mozi-tulajdonosnő az 1910-es évek legelején úgy döntött, a korábbi nagy sikerekre való tekintettel felszámolja Piac, majd Kossuth téri sátormoziját, s az Üllői úton önálló filmszínház építésébe kezd, amely már nincs kitéve sem az időjárás viszontagságainak, sem a település vezetését alkalmasint megszálló szeszélyeknek, ami a folyamatos engedélyeztetéseket stb. illeti. A fotó az elkészült - és mindmáig páratlan - mozgó legkorábbi, 1912-es állapotát örökítette meg.
32. kép: Wekerletelep, egy befejezett utca képe, jobbra kereskedéssel.
A telep kiírására vonatkozó pályázatokat két kategóriában díjazta a zsűri. Az elsőben a győztes típustervek készítői Fleischl Róbert (I. hely), Palóczi Antal (II. hely) és egy tervezőpáros, Schodits Lajos és Éberling Béla (III. hely) voltak. Az értékelésnél többek között a telekalakot, az utcavezetést, de leginkább a térhatást vizsgálták. A másik kategóriában, az ún. szituációtervekében Palóczi Antal (I. hely), Fleischl Róbert (II. hely) és Kotál Henrik (III. hely) részesült díjazásban. Azonban a tervpályázatot követte egy nem várt döntés: a nyertes pályaművet közművesítési és kivitelezési szempontokra hivatkozva elvetették, s egy pénzügyminiszteri alkalmazott, Győri Ottmár feladata lett egy gyorsabb, olcsóbb javaslat kidolgozása a pályázati eredmények felhasználásával.
33. kép: Wekerletelep, állami polgári iskola.
34. kép: A Kispesti Atlhlétikai Club 1912-ben megépített pályája.
A K. A. C. volt Kispest első olyan sportegyesülete, amely jóváhagyott alapszabályokkal kezdte meg működését, kezdetben - és az ismert 1909-es évszámmal szemben - már 1905-ben. Soprtpályának a Lipták-féle vasgyár mögötti területet szerezték meg, s jelen fotó is ekörül, 1912 táján készülhetett. A háttérben kivehető az a fehér ruhás hölgyalak is (a kapu mellett), aki, mint a kettővel későbbi fotón látható, épp teniszezett.
35. kép: A Kispesti Athlétikai Club pályája (egyszínnyomat).
36. kép: A Kispesti Athlétikai Club futballpályája mögött található teniszpályák.
Az ifjú labdaszedők, a hosszú szoknya, s szinte minden esetben a fehér ruha, nemtől függetlenül: ezek mind-mind a századeleji teniszpálya elmaradhatatlan ismérvei, "kellékei". A futballpályán nem állt meg azonban az élet néhány tenyerestől, hiszen a kéztartásból kiindulva minden bizonnyal egy nagy helyzetet puskázott el az egyik csapat.
37. kép: A teniszpályák (egyszínnyomat).
38. kép: A kávés Heilich-család kereskedése belülről (egyedi fotólap).
A helyi vendéglősök és kávésok - Szentlőrincet is beleértve - 1904-ben tömörültek közös érdekvédelmi szervezetbe, kezdetben Árvay József vendéglős elnöklésével, egyik legkorábbi ilyen jellegű társulatául a településnek.