68. kép: Római katolikus templom (A Fő utcáról nézve).
1921-ben Skultéty Rezső anyakönyvvezető jegyző hathatós közreműködésével összetoborozták a község virilistáit, amely közvetlen előzménye az 1922. július 22-i, első városi képviselő-testületnek, Agorasztó Tivadar alispán elnökletével. Másnap polgármester-választást tartottak, amely a liberális blokk győzelmével zárult, Herein Károly vezetésével (Válya Gyula lett a polgármester).
Ennek a lapsorozatnak minden, általam ismert vagy látott, futott darabja 1922-ben vagy az után indult postai útjára, így ez lehet az első városi képeslap-sorozata Kispestnek.
Ennek a lapsorozatnak minden, általam ismert vagy látott, futott darabja 1922-ben vagy az után indult postai útjára, így ez lehet az első városi képeslap-sorozata Kispestnek.
69. kép: Wekerletelep, Fő tér.
A munkástelep növekvő súlyát jól érzékelteti, hogy a városi rangra emelkedést követően a tizennégy választókerületből kettő az itteni lakosságot illette, amelynek lélekszáma az 1920-as évek legelején már alulról súrolta a húszezret. A kép jobb oldalán látható a beépítetlen 14. számú épület telke.
70. kép: Wekerletelep, Fő tér a kapuval.
71. kép: Wekerletelep, Fő tér a cukrászdával.
72. kép: Fő utca, Városi Vigadó.
73. kép: Fő utca, Városi Vigadó terasza.
74. kép: Wekerletelep, Fő tér, szemben üzlettel.
75. kép: Fő utca (az Üllői út felől), római katolikus templom.
76. kép: Wekerletelep, Fő téri park.
77. kép: Wekerletelep, Fő tér csendőrökkel.
A téren utoljára a katolikus templomot építették meg (Heintz Béla építész). Noha 1930-ban, Kisboldogasszony napján tartották benne az első szentmisét, felszentelésére 1932-ig nem került sor.
77. kép hátoldala. A lap Brandtner Pál - ekkor már - nyugalmazott főjegyzőnek címezve.
1899. december 6. Ekkor választották meg Brandtner Pál korábban gyömrői főjegyzőt Kispest jegyzőévé. A keménykezű jegyző mindvégig nagy tiszteletnek örvend (persze ezt ki kellett vívnia magának), amire bizonyítékul szolgál ez az 1931-ben íródott képeslap is. Brandtner folyamatos levelezésben állt a lakossággal, ismert mindenkit, s őt is ismerte mindenki. Aktív, fejlődést és haladást pártoló jelenléte meghatározó volt az időközben várossá váló település történetében.
78. kép: Üllői út, a nyitható tetejű Stefánia Filmpalota.
79. kép: Sperling vendéglő, kerthelyiség.
80. kép: Wekerletelep, Fő tér a Wekerle mozival.
A Fő téri Wekerle Mozgó Stefány Ede új filmpalotájával majdnem egyszerre készült el, így mind a meglévő mozik, mind a két új épület vezetőinek ötletesebbnél ötletesebb reklámmal, újdonsággal kellett becsábítania a filmre éhes közönséget. A Wekerle kezdetben saját buszjáratokkal tette elérhetőbbé mozgóképeit azok számára, akik a távolság miatt nem részesítették előnyben a telepet.
81. kép: Római katolikus templom, jobbra a reformátusokéval.
82. kép: A katolikus templom (egyszínnyomat).
83. kép: Templom tér, Hősök szobra.
Az éppen hogy városi rangra emelkedett Kispesten 1922. szeptember 30-án megalakult a "Hősök emlékének szoborbizottsága", a hétszáztíz kispesti hősnek emléket állítandó. Emellett az izraelita hitközség is emléktáblán tervezte megörökíteni a hősi halált halt katonái nevét.
84. kép: Üllői út, jobbra a Stefánia Filmpalotával.
85. kép: Piac tér, Kossuth-szobor, mögötte a piaci bódékkal.
Kossuth Lajos születésének centenáriuma alkalmából, 1902-ben megalakult a helyi szoborépítő bizottság, amely javára Brandtner Pál főjegyző 1904-ben nyomban évi 500 koronát szavaztatott meg a képviselő-testülettel. 1908-tól újabb évi 1000 koronára volt szükség, s így készíthette el egy helyi szobrászművész, a fiatal Hybl József Kossuth egész alakos szobrát, melynek tiszteletére át is nevezték a Piac teret Kossuth térré. Leleplezésére csak 1911. június 11-én kerülhetett sor.
86. kép: Az újonnan épület evangélikus templom a Templom téren.
A reformátusokhoz hasonlóan Kispest evangélikus hívői is Kőbányára jártak át lelki szükségleteik kielégítése céljából, bár kisebb létszámuk miatt tovább (1895-ig). A lelkigyakorlatok új helyszíne ekkor egy iskolai tanterem lett, noha Kovács István hentes és mészáros, presbiteriumi tag házában gyűlést tartottak az építendő templom kapcsán. Az új jegyző, Brandtner Pál sokat tett az adománygyűjtést illetően, de konkrétumokkal 1925-ig várnia kellett az evangélikusoknak. Ekkor ugyanis Sándy Gyula műegyetemi tanár kész tervvel állt elő, ami serkentőleg hatott az adakozóknál, s 1926 nyarán, a már félig kész templomnál gyülekezők szeme láttára, ünnepélyes keretek között rakták fel a keresztet a torony tetejére. Raffay Sándor püspök 1927. május 22-én szentelte fel a templomot.
87. kép: Az újonnan épület evangélikus templom a Templom téren (egyszínnyomat).
88. kép: A kibővített Városháza épülete.
A várossá válás után a vezetőség elkezdte kinőni a korábbi épületet, s 1926-1927-ben újjáépítették azt. Az 1884-es, régi formáját megörökítő emléktáblát az újonnan faragott tábla mellett helyezték el az előcsarnokban.
89. kép: A római katolikus templom belülről.
Talán csak ez az egy színezett lap készült 1945 előtt a Templom téri katolikus plébánia belsejéről.
90. kép: Wekerletelep, az újonnan épült Fő téri római katolikus templom.
91. kép: Wekerletelep, a Rendőrkapitányság épülete.
Az 1912-es építésű kapitányság és a község vezetősége a vesztett háborút követően hatalmas feladat elé nézett: a kiéhezett katonaság hazatérése, az élelmezés megoldatlan kérdése, a rend folyamatos fenntartása ebben a helyzetben is mind-mind a községi atyák vállát nyomták, de ez természetesen országos méretű és volumenű probléma volt. Kispest hirtelen toborzott polgárőrökkel, ad hoc megoldásokkal vészelte át ezt az időszakot. A Tanácsköztársaság idejére állítólagosan utcatakarításra kiküldött elöljáró urak visszatérésükkor ott folytatták a munkájukat, ahol abbahagyták.