A vénasszonyok versenyfutása
Grassalkovich Antal halála után fia, a később hercegi rangú Antal nevéhez fűződik egy érdekes anekdota, amikor is I. Ferenc császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár vendégeskedett a Grassalkovich-birtokon:
"Ennek az ünnepségnek utolsó pontja volt a >vénasszonyok< versenyfutása. Mayerffí Ferenc összeszedett a megyében huszonöt olyan anyókát, kinek mindegyike keresztlevéllel igazolta, hogy legalább százévet élt. A Gloriett előtt fenyőfa volt felállítva, amelyre huszonöt darab jutalomtárgy volt felaggatva: cifra ködmön, vatmolszoknya, rózsakendő, piroscsizma stb. Ezek közül a beérkezés sorrendje szerint választhattak az öreg anyókák. Az öregasszonyokat a fenyőfától százlépésre állították fel és pisztolydurranásra kezdődött a vénasszonyok futtatása. Mondjuk talán mászásnak, mert ezen, az emberikor végső határát is túlélő töpörödött anyókák bizony csak tipegtek a cél felé, bár a sietség akarata valamennyiökön látható volt, míg végre az első, majd a második és a többiek is beérkeztek.
A fejedelmek kedélyének derültsége másodpercről-másodpercre fokozódott, végre a különben mogorva és méltóságteljes muszka cár is hahotában tört ki, ugyanis az elsőnek beérkezett anyóka válogatni kezdett a jutalomtárgyakban, az érdekelte, hogy melyik értékesebb, mert csak egy tárgyra tarthatott igényt. Míg a tárgyakat műértőleg becsülgette, mellé tipegett a második, majd a harmadik, tizedik és a huszonötödik és ekkor már valamennyi a cifra ködmön ujját fogdosta, magának vitatta. Megindult előbb a szóharc, majd valami enyhe szellő érintette az öreg gyerekeket és egymással civódva a ködmönön, a fejedelmek előtt hemperegtek a földön. Azonban jutalomtárgyakat még ekkor sem választottak mikor már a fejedelmi vendégek fogataikon messze távoztak. Ezek a történelmi tények Kispest határához fűződnek."
Grassalkovich Antal halála után fia, a később hercegi rangú Antal nevéhez fűződik egy érdekes anekdota, amikor is I. Ferenc császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár vendégeskedett a Grassalkovich-birtokon:
"Ennek az ünnepségnek utolsó pontja volt a >vénasszonyok< versenyfutása. Mayerffí Ferenc összeszedett a megyében huszonöt olyan anyókát, kinek mindegyike keresztlevéllel igazolta, hogy legalább százévet élt. A Gloriett előtt fenyőfa volt felállítva, amelyre huszonöt darab jutalomtárgy volt felaggatva: cifra ködmön, vatmolszoknya, rózsakendő, piroscsizma stb. Ezek közül a beérkezés sorrendje szerint választhattak az öreg anyókák. Az öregasszonyokat a fenyőfától százlépésre állították fel és pisztolydurranásra kezdődött a vénasszonyok futtatása. Mondjuk talán mászásnak, mert ezen, az emberikor végső határát is túlélő töpörödött anyókák bizony csak tipegtek a cél felé, bár a sietség akarata valamennyiökön látható volt, míg végre az első, majd a második és a többiek is beérkeztek.
A fejedelmek kedélyének derültsége másodpercről-másodpercre fokozódott, végre a különben mogorva és méltóságteljes muszka cár is hahotában tört ki, ugyanis az elsőnek beérkezett anyóka válogatni kezdett a jutalomtárgyakban, az érdekelte, hogy melyik értékesebb, mert csak egy tárgyra tarthatott igényt. Míg a tárgyakat műértőleg becsülgette, mellé tipegett a második, majd a harmadik, tizedik és a huszonötödik és ekkor már valamennyi a cifra ködmön ujját fogdosta, magának vitatta. Megindult előbb a szóharc, majd valami enyhe szellő érintette az öreg gyerekeket és egymással civódva a ködmönön, a fejedelmek előtt hemperegtek a földön. Azonban jutalomtárgyakat még ekkor sem választottak mikor már a fejedelmi vendégek fogataikon messze távoztak. Ezek a történelmi tények Kispest határához fűződnek."