Könyvszerű elrendezés
1. kép: A Takarékpénztár épülete.
Madarassy László, a községi főjegyző 1892-ben kieszközölte, hogy a Soroksár–Haraszti–Taksonyi Takarékpénztár fiókot állítson Kispesten, Gollowitz Győző vezetésével. Így épülhetett meg a település első közgazdasági intézménye, növelve az építkezések számát. Egy ideig bérelték a fiók helyét, majd 1898 februárjában letették a képen látható ház alapkövét (Üllői út és Wesselényi utca sarka). Ez az épület adott otthont később alsó szintjén az egyik első mozgókép-vetítésnek (Herczog Ferenc vendéglős, 1906). A németajkú lakosság nagy arányát némileg érzékelteti, hogy a lap üzenete még német nyelven íródott (Kispestről Budapestre küldték).
2. kép: A Bódy-féle kőszínház az Árpád utca és az Üllői út sarkán.
Bódy János székesfővárosi műszaki tanácsos, a későbbi városi ipartestület aktív tagjának 1894-ben létrehozott kőszínháza. A postázás idejében már öt esztendős intézmény az Uránia tudományos előadásainak, több, a község életében állandónak mondható vándorszíntársulatnak, mozgóképvetítésnek adott otthont, az első világháborúig szinte töretlen sikerrel.
3. kép: A Templom téri református templom.
A szöveg akár egy korabeli pletykalapként is megállná a helyét:
"Kedves Irmús! Kártyád megkaptam de nem voltam idehaza nem túdtam válaszolni, te kérded tőlem Jenő Húszton van e még én azt sem túdom volt e ott vagy sem így tehát nem túdom a czímét megirni, mert egy csepet sem érdekel túdni hol van. Hát te még most is levelezel vele? Mit szoll ahoz a felesége nem féltékeny a kis bakfis, mi igen jol érezük magúnkat Stefivel sokat járúnk múlatni nincsenek új darabjai különben igen jol érzi magát és azt üzeni hogy te tartozol néki a feleletel azért nem ir, mi is olyan jo múlatást kívánúnk mint nekünk van maradunk tiszteletel csokol Irmád"
"Kedves Irmús! Kártyád megkaptam de nem voltam idehaza nem túdtam válaszolni, te kérded tőlem Jenő Húszton van e még én azt sem túdom volt e ott vagy sem így tehát nem túdom a czímét megirni, mert egy csepet sem érdekel túdni hol van. Hát te még most is levelezel vele? Mit szoll ahoz a felesége nem féltékeny a kis bakfis, mi igen jol érezük magúnkat Stefivel sokat járúnk múlatni nincsenek új darabjai különben igen jol érzi magát és azt üzeni hogy te tartozol néki a feleletel azért nem ir, mi is olyan jo múlatást kívánúnk mint nekünk van maradunk tiszteletel csokol Irmád"
4. kép: A Templom téri református templom az Ady Endre út felől.
Az első években mindössze öt családot számláló református hitközösség többnyire Kőbányára járt át istentiszteletre. 1884-ben már 151 főt tettek ki, s egy évre rá gyűjtésbe fogtak, hogy elkészülhessen saját templomuk. 1886-ban Schörgl Nándor helybéli lakos jóvoltából egy 600 négyszögölnyi telekkel gazdagodhattak (Árpád utca és Nagysándor József utca között), s röviddel ezután fiókegyházzá alakultak. Ugyanebben az évben Papp Károly budapesti lelkész és a kispesti hívőket képviselő Balla Zádor és F. Szabó Pál egyezséget kötöttek, ezzel biztosítandó a lelki szükségleteik kielégítését (a budapesti református egyházközséghez csatlakoznak, Kőbányára háromhetente segédlelkész jár ki).
1890-ben, Pest megye törvényhatósága ellenzésére ugyan, de a községi képviselő-testület egy közel 1100 négyszögöles telekkel járult hozzá a leendő templom felépítési munkálataihoz. 1896-ban az alapkőletételre, egy év múlva, 1897. június 4-én a toronygomb felhúzására kerülhetett sor (május 15-én Szász Károly püspök már felszentelte a templomot). Harangot 1898 áprilisában hozott egy öt lóval vontatott kocsi, s ekkorra a belső munkálatokkal, díszítésekkel is szépen haladtak a buzgó hívők.
1890-ben, Pest megye törvényhatósága ellenzésére ugyan, de a községi képviselő-testület egy közel 1100 négyszögöles telekkel járult hozzá a leendő templom felépítési munkálataihoz. 1896-ban az alapkőletételre, egy év múlva, 1897. június 4-én a toronygomb felhúzására kerülhetett sor (május 15-én Szász Károly püspök már felszentelte a templomot). Harangot 1898 áprilisában hozott egy öt lóval vontatott kocsi, s ekkorra a belső munkálatokkal, díszítésekkel is szépen haladtak a buzgó hívők.
5. kép: Az egyetlen - ismert - szecessziós keretű, sokszorosított kispesti képeslap.
Ez az egyetlen ismert sokszorosított, szecessziós keretű kispesti képeslap. A képek a római katolikus plébániatemplom építésére kiadott Rudolf-emlékalbumban is szerepelnek (1894-95-ben készülhettek).
6. kép: Kispest látképe.
Fischof Henrik, a legjelentősebb helyi lapkiadó korai lapjain jól megfigyelhetőek a betűtípusok, színek és az üdvözlések változása (vagy azok hiánya; vö. 11. kép).
7. kép: A római katolikus templom egykori épülete, a mai plébánia helyén.
A római katolikus kispestiek 1874-től szerettek volna egy szép középületet maguknak, amit templomuknak tudhatnak, ahol nyugodt körülmények között imádkozhatnak. Két évre rá a községházában ülésező elöljáróság átalakult templomépítő bizottsággá, s a falakra, a munkálatok nagy részére elő is teremtették a pénzt..., ám a tetőt, a falak díszítését már nem tudták a munkásoknak kifizetni. Emiatt a torony már el sem készült.
8. kép: A Tűzoltótorony a Községháza udvarán.
Az 1888-as megalakulású Önkéntes Tűzoltó Testület tornya a Községháza mögötti udvaron volt megtalálható. 1897. június 15-én határozott a képviselő-testület a szükségessége kapcsán a gyors felépítéséről, és 21-én el is kezdték a munkálatokat. A jó négy méteres téglaalapzatra húsz méter magas faváz került, a tetején erkéllyel. A tűz jelzésére egy kis ágyút szereltek be a legfelső emeletre, amely nappal egy piros zászlóval, éjszaka pedig piros reflektorral mutatta a tűz irányát.
9. kép: Kispest-Szentlőrinc, Cséry-puszta, nádas. "Épen szól is a lélekharang........."
1908-ig Pestszentlőrinc Kispest részét képezte, majd önálló településként levált róla. Alispáni rendeletre új közigazgatási járást szerveztek (melynek székhelye Kispest lett), elszakítva Dunaharasztit, Erzsébetfalvát, Soroksárt, Csepelt és Pestszentlőrincet a monori járástól.
Sokszorosított képeslapon nem is szerepel a Kispest-Szentlőrinc elnevezés. Ez az egyedi felvétel az egykori Szentlőrincpuszta valódi, mocsaras-lápos világába enged bepillantani. "Épen szól is a lélekharang........."
Sokszorosított képeslapon nem is szerepel a Kispest-Szentlőrinc elnevezés. Ez az egyedi felvétel az egykori Szentlőrincpuszta valódi, mocsaras-lápos világába enged bepillantani. "Épen szól is a lélekharang........."
10. kép: Az elemi iskola új, emeletes épülete.
1898. augusztus 4-én a vármegyei Közigazgatási Bizottság megállapította, hogy a község "kinőtte" az iskoláit, amiért nemcsak Felső-Kispesten javasolta egy tanterem építését, hanem az állami tulajdonú Petőfi utcai iskolát le kell bontani, s a helyére egy emeletes, 16 tanteremmel, irodával és iskolai szolgalakással rendelkező épületet szükséges építeni (amely 1902-re épült fel).
Ez az intézmény a helyi közoktatásban mérföldkőnek számított (ld. Az önálló Kispest történetén belül a Kispest a számok tükrében bekezdést).
Ez az intézmény a helyi közoktatásban mérföldkőnek számított (ld. Az önálló Kispest történetén belül a Kispest a számok tükrében bekezdést).
11. kép: Kispest látképe.
Ahogy a 6. képnél említettem, itt Fischof Henrik, ugyanabból a fotóból dolgozva, már csak a "lényegre" koncentrál, noha a tízes években is ad még ki Üdvözlet Kispestről feliratú lapot.
12. kép: A Községháza épülete.
A nagyobb földterületet birtokló Eggerth, Herrich és Rózsa kölcsönével, több kisebb adománnyal és két kispesti gyár, a Souheitel- és a Biehn-gyár tégláinak köszönhetően 1884-ben felépült a Községháza. A lapokon jól követhetőek a későbbi bővítések, átalakítások.